Január utolsó hétvégéjén több rendezvénynek is helyet adott a solymári művelődési ház, mellyel a magyar kultúra napját (január 22.) ünnepelték meg.

A rendezvények sorozata már péntek este megkezdődött egy jazz-koncerttel, Márkus Tibor vedégei a fiatal jazz-zenészekből álló Vajda Attila Quartet tagjai (Vajda Attila, Tóth Balázs, Csikó Dávid és Rigó Gábor) voltak.

Szombat délelőtt a gyerekeké volt a művelődési ház nagyterme, a Solymáron élő Péter János által megzenésített Rumini-musical dalai csendültek fel, az előtérben pedig a musicalhez kapcsolódó “… és te hogy képzeled el a kedvenc RUMINI karakteredet” című gyerekrajzverseny pályamunkáiból álló kiállítás rajzaiban gyönyörködhettek a koncertre látogató családok.

A koncertről és a rajzpályázat eredményhirdetéséről itt írtunk bővebben:

A sok ötletes gyerekrajzot már azok is megcsodálhatták, akik a délutáni-esti programokra érkeztek. Négy órakor kezdődott az utolsó magyar okleveles cizellőr, a szekszárdi Strohmayer Ádám interaktív mesterségbemutatója, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt megtudhatták és ki is próbálhatták, hogy mire való a poncoló vagy az ötvösszurok.

Öt órától a nyírségi Geszteréden talált aranyszablya-lelet történetét ismerhette meg a művelődési házba ellátogató közönség: a falu határában legelő disznócsorda túrta ki a leletet 1927-ben, amelynek pár darabjáról több évtizedig senki nem tudta megfejteni, hogy mi lehetett. Ekkor jött a képbe Strohmayer Ádám, aki a kísérleti régész szemével tekintett a leletre, és megfejtette titkát: a csillogó töredékek egy szablya részei! Elméletét több, más tudományágbeli szakértő is alátámasztotta, így aztán 2023-ban be is tudták mutatni a Magyar Nemzeti Múzeumban a segítségével rekonstruált fegyvert.

Este hat órakor a fiatal cizellőrmester kiállításának megnyitójára került a sor. Először a művelődési ház igazgatója, Varga Zsolt beszélt arról, hogy napjainkban mi is a művelődési házak szerepe, majd Balogh Istvánné ajándékkönyveket adott át három olyan solymári családnak, akik négynél több könyvtári jeggyel rendelkeznek.

A kiállítás megnyitását Csáji László Koppány író, kulturális antropológus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója folytatta, aki beszédében az intézetről és annak az aranyszablya történetében betöltött szerepéről beszélt.

A kiállításon az aranyszablya mellett a Strohmayer Ádám készítette ékszerek is helyet kaptak, amiket honfoglaláskori motívumok, például az aranyszablya mintái ihlettek. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg Solymáron: hétköznap 9-19 óra közt, hétvégén 10-18 óra közt látogatható.

Az eseménydús szombati nap záróakkordja pedig a Rustico koncert volt, amelyen a zseniális Szokolay Dongó Balázs, Zimber Ferenc és Kubinyi Júlia alkotta trió adott elő népdalokat, népénekeket.

A három művész összeszokottan, egymás legkisebb rezdüléseire is azonnal reagálva szőtte a csodálatos erdélyi és magyar dallamokat; a cimbalom futamai alászaladtak a furulyaszónak, ami hol diszkréten, hol markánsan fonódott egybe az énekes hangjával.

Zimber Ferenc egy mívesen faragott, virág-és indamintákkal cizellált cimbalmot szólaltatott meg, Dongó a fúvós hangszerek széles repertoárjából válogatott: volt kecskeduda, erdélyi pásztorfurulya, szopránszaxofon, tilinkó, és még egy kaval (balkáni hosszúfurulya) is előkerült. Bár a közönség legfiatalabb tagjai közül valaki feltette két dal közt a kérdést, hogy “A két bácsi miért nem énekel?”, Kubinyi Júlia telt, kristálytiszta énekhagja tökéletesen betöltötte nemcsak a termet, hanem a két másik zenész énekhangjának hiánya miatt esetleg érzett űrt is.

Bár ezen a kései órában kezdődő koncerten több üres szék volt a nézőtéren, mint amennyi foglalt, a Rustico koncertje méltó zárása volt a magyar kultúra napja alkalmából rendezett solymári programsorozatnak.