A vonatkozó cikket a Solymári Hírmondó 2019. decemberi számában olvashatják.

„22 éve vagyok az Asszonykórus tagja. Sok éneket már ismertem, mert mindig szerettem énekelni. Szívesen járok a próbákra. Az évek alatt sok helyen jártunk az országban, és külföldön is, de nekem az egyik legszebb fellépés a karácsonyi koncert a solymári templomban.” (Blum Jánosné, Emi néni)

„Gréti néni hívó szavára 1994 húsvétján tízen, a régi karénekesek csatlakoztunk az Asszonykórushoz. Áhítattal hallgattuk, ahogy a régiek tagok kotta és szöveg nélkül, magabiztosan énekeltek. Én Zwickl Midi néni mellett ültem, nagyon sokat tanultam tőle. Mindig nagy izgalom és öröm anyáink népviseletét összekészíteni, és ebben a viseletben színpadra lépni.” (Radnai Erzsi)

„Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor édesanyám 5-6 évesen már elvitt málnát, ribizlit szedni, és közben sokat énekelt, ahogy téli estéken a szomszédok, rokonok is a kukoricafosztás, babválogatás közben. Édesanyánk most 92 éves, de a kórus által énekelt összes dalt ismeri, és mindegyikhez külön történetet is tud. Fontos számomra, hogy a fellépéseken az ő féltve őrzött kötényeit, szoknyáit viselhetem. Nagyon remélem, hogy gyerekeink, unokáink is továbbviszik ezt a szép solymári hagyományt.” (Dauner Henrikné, Juli)

„Az Asszonykórus lelkes csapatához 20 évvel ezelőtt csatlakoztam. Jó döntés volt. A csodálatos dalok éneklése, a sikeres fellépések, szép kirándulások élményei mind felejthetetlen emlékek. Gyorsan elrepült a 20 év.” (Bőthe Gézáné, Erzsike)

„20 évvel ezelőtt nagy megtiszteltetés ért engem és négy osztálytársamat, amikor Gréti néni hívott énekelni az Asszonykórusba. Kedves emlékem, hogy a próbákat Szt. Cecília himnuszának éneklésével kezdtük, aki az egyházi zene védőszentje. Ezzel már az első percekben sikerült ráhangolódnunk a próbák hangulatára. »Kihez az Úr elküldé angyalát, Hirdesse nékünk Cecíliát. Jó példa ő, szívderítő, Mennyország kertjében nyílt rózsatő«.” (Tallérné, Bori)

„Már 20 éve vagyok tagja az Asszonykórusnak. Számomra az éneklés szórakozást és kikapcsolódást jelent. A próbákon és fellépéseken feltöltődöm, a szüleimtől is tanult szép solymári sváb és magyar dalok éneklése mindig a fiatalságomat idézi.” (Tarlós Mártonné, Marika)

„1986-ban csatlakoztam a kórushoz Gréti néni hívására. Elbűvölt az alapító tagok tiszta éneklése. A családomban mindenki énekelt, magam is kicsi gyerekkorom óta, majd később templomi, madrigál- és hagyományőrző kórusban. A közös éneklés mindig nagy élményt nyújtott.” (Milbichné Tallér Mária)

„11 éve énekelek az Asszonykórusban, ami komoly lelkierőt ad a mindennapokhoz. Sokat tanulok, fejlődöm, és büszke vagyok arra, hogy őseink dalait tovább énekelhetem.” (Tóthné, Magdi)

„Mindig is szerettem énekelni, és édesanyám – aki alapító tag volt – beszélt rá arra, hogy csatlakozzam a kórushoz. Az évek során nagyon megszerettem, és ha éneklem ezeket a régi dalokat, mindig úgy érzem, mintha a családom már rég elbúcsúzott tagjaival létrejönne egy kapocs, mintha ők hallgatnák. Sokszor elcsodálkozom a dalok bölcsességén, szép dallamvilágán, és felébred bennem a kíváncsiság, hogy ki, vagy kik voltak a dalok szerzői, hogy született meg hozzá a zenei aláfestés, hol énekelték először, és hogy tudott ilyen hosszú ideig fennmaradni. Sok szép élmény fűződik a kórushoz, és valahogy tenyerén hordoz minket a Jóisten, mert mindig kiváló karnagyokat sodort hozzánk az élet, akikkel jó volt énekelni, és szép sikereket értünk el. Szeretném, ha még sokáig fenn tudna maradni, és remélem, hogy jönnek új tagok, akiket ugyanúgy elvarázsolnak a solymári sváb énekek, mint engem.” (Marlokné Cservenyi Magdolna)

„Most októberben volt 20 éve, hogy ebben a kórusban énekelek. Előtte klasszikus kórusműveken nevelkedtem, különböző kórusokban középiskolás és egyetemista éveim alatt. Ahogy telnek az évek, egyre intenzívebben keressük a gyökereinket, mert ezek jelentik a szilárd alapot az életünkben. Nekem Solymár a gyerekkorom, ide tartozom, így fontosnak éreztem, hogy bár messzire sodort az élet hosszú időre, de megtanuljam azokat a dalokat, amelyeket gyerekként nagymamám, édesapám énekelt, és továbbadjam azokat gyerekeimnek, unokáimnak. Számomra gyönyörűség ezeket a dalokat énekelni, és boldogan nézem, ahogy Letícia unokám csillogó szemmel tanulgatja és énekeli velem a legszebb solymári énekeket. Beleszerettem a solymári viseletbe, a csodásan bevasalt szoknyákba és a pancsulokba. Gyűjtöm a régi képeket a viseletekről és megvarratom a legszebbeket. (Dr. Friedrich Katalin)

A vonatkozó cikket a Solymári Hírmondó 2019. decemberi számában olvashatják.

„22 éve vagyok az Asszonykórus tagja. Sok éneket már ismertem, mert mindig szerettem énekelni. Szívesen járok a próbákra. Az évek alatt sok helyen jártunk az országban, és külföldön is, de nekem az egyik legszebb fellépés a karácsonyi koncert a solymári templomban.” (Blum Jánosné, Emi néni)

„Gréti néni hívó szavára 1994 húsvétján tízen, a régi karénekesek csatlakoztunk az Asszonykórushoz. Áhítattal hallgattuk, ahogy a régiek tagok kotta és szöveg nélkül, magabiztosan énekeltek. Én Zwickl Midi néni mellett ültem, nagyon sokat tanultam tőle. Mindig nagy izgalom és öröm anyáink népviseletét összekészíteni, és ebben a viseletben színpadra lépni.” (Radnai Erzsi)

„Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor édesanyám 5-6 évesen már elvitt málnát, ribizlit szedni, és közben sokat énekelt, ahogy téli estéken a szomszédok, rokonok is a kukoricafosztás, babválogatás közben. Édesanyánk most 92 éves, de a kórus által énekelt összes dalt ismeri, és mindegyikhez külön történetet is tud. Fontos számomra, hogy a fellépéseken az ő féltve őrzött kötényeit, szoknyáit viselhetem. Nagyon remélem, hogy gyerekeink, unokáink is továbbviszik ezt a szép solymári hagyományt.” (Dauner Henrikné, Juli)

„Az Asszonykórus lelkes csapatához 20 évvel ezelőtt csatlakoztam. Jó döntés volt. A csodálatos dalok éneklése, a sikeres fellépések, szép kirándulások élményei mind felejthetetlen emlékek. Gyorsan elrepült a 20 év.” (Bőthe Gézáné, Erzsike)

„20 évvel ezelőtt nagy megtiszteltetés ért engem és négy osztálytársamat, amikor Gréti néni hívott énekelni az Asszonykórusba. Kedves emlékem, hogy a próbákat Szt. Cecília himnuszának éneklésével kezdtük, aki az egyházi zene védőszentje. Ezzel már az első percekben sikerült ráhangolódnunk a próbák hangulatára. »Kihez az Úr elküldé angyalát, Hirdesse nékünk Cecíliát. Jó példa ő, szívderítő, Mennyország kertjében nyílt rózsatő«.” (Tallérné, Bori)

„Már 20 éve vagyok tagja az Asszonykórusnak. Számomra az éneklés szórakozást és kikapcsolódást jelent. A próbákon és fellépéseken feltöltődöm, a szüleimtől is tanult szép solymári sváb és magyar dalok éneklése mindig a fiatalságomat idézi.” (Tarlós Mártonné, Marika)

„1986-ban csatlakoztam a kórushoz Gréti néni hívására. Elbűvölt az alapító tagok tiszta éneklése. A családomban mindenki énekelt, magam is kicsi gyerekkorom óta, majd később templomi, madrigál- és hagyományőrző kórusban. A közös éneklés mindig nagy élményt nyújtott.” (Milbichné Tallér Mária)

„11 éve énekelek az Asszonykórusban, ami komoly lelkierőt ad a mindennapokhoz. Sokat tanulok, fejlődöm, és büszke vagyok arra, hogy őseink dalait tovább énekelhetem.” (Tóthné, Magdi)

„Mindig is szerettem énekelni, és édesanyám – aki alapító tag volt – beszélt rá arra, hogy csatlakozzam a kórushoz. Az évek során nagyon megszerettem, és ha éneklem ezeket a régi dalokat, mindig úgy érzem, mintha a családom már rég elbúcsúzott tagjaival létrejönne egy kapocs, mintha ők hallgatnák. Sokszor elcsodálkozom a dalok bölcsességén, szép dallamvilágán, és felébred bennem a kíváncsiság, hogy ki, vagy kik voltak a dalok szerzői, hogy született meg hozzá a zenei aláfestés, hol énekelték először, és hogy tudott ilyen hosszú ideig fennmaradni. Sok szép élmény fűződik a kórushoz, és valahogy tenyerén hordoz minket a Jóisten, mert mindig kiváló karnagyokat sodort hozzánk az élet, akikkel jó volt énekelni, és szép sikereket értünk el. Szeretném, ha még sokáig fenn tudna maradni, és remélem, hogy jönnek új tagok, akiket ugyanúgy elvarázsolnak a solymári sváb énekek, mint engem.” (Marlokné Cservenyi Magdolna)

„Most októberben volt 20 éve, hogy ebben a kórusban énekelek. Előtte klasszikus kórusműveken nevelkedtem, különböző kórusokban középiskolás és egyetemista éveim alatt. Ahogy telnek az évek, egyre intenzívebben keressük a gyökereinket, mert ezek jelentik a szilárd alapot az életünkben. Nekem Solymár a gyerekkorom, ide tartozom, így fontosnak éreztem, hogy bár messzire sodort az élet hosszú időre, de megtanuljam azokat a dalokat, amelyeket gyerekként nagymamám, édesapám énekelt, és továbbadjam azokat gyerekeimnek, unokáimnak. Számomra gyönyörűség ezeket a dalokat énekelni, és boldogan nézem, ahogy Letícia unokám csillogó szemmel tanulgatja és énekeli velem a legszebb solymári énekeket. Beleszerettem a solymári viseletbe, a csodásan bevasalt szoknyákba és a pancsulokba. Gyűjtöm a régi képeket a viseletekről és megvarratom a legszebbeket. (Dr. Friedrich Katalin)

„Édesanyám biztatására kezdtem a kórusba járni 1995-ben. Egyre fontosabbá vált számomra, hogy megtanuljam őseink dalait, hogy hozzájárulhassak ezen kincsek megőrzéséhez, a népviselet átörökítéséhez. Gyerekkoromban a nagymamám csak svábul beszélt hozzám, most a dalokon keresztül a nyelvvel is folyamatos a kapcsolatom. Részese lehettem még Gréti néni próbáinak, együtt énekelhettem néhány alapító taggal. Remek kórusvezetőink hozzátettek a személyiségem, éneklési készségem fejlődéséhez. A jelenlegi kórusvezetőnk varázslatos személyisége, szakmai hozzáértése és lelkesedése újabb lendületet adott a gyakorláshoz, fellépésekhez. Remélem, hogy sokan olvassák majd ezeket a sorokat és kedvet kapnak, hogy csatlakozzanak a kórushoz. Mert nem szabad ezt a kincset elveszni hagyni!” ( Tóth Imréné, Marika)

„Édesanyám biztatására kezdtem a kórusba járni 1995-ben. Egyre fontosabbá vált számomra, hogy megtanuljam őseink dalait, hogy hozzájárulhassak ezen kincsek megőrzéséhez, a népviselet átörökítéséhez. Gyerekkoromban a nagymamám csak svábul beszélt hozzám, most a dalokon keresztül a nyelvvel is folyamatos a kapcsolatom. Részese lehettem még Gréti néni próbáinak, együtt énekelhettem néhány alapító taggal. Remek kórusvezetőink hozzátettek a személyiségem, éneklési készségem fejlődéséhez. A jelenlegi kórusvezetőnk varázslatos személyisége, szakmai hozzáértése és lelkesedése újabb lendületet adott a gyakorláshoz, fellépésekhez. Remélem, hogy sokan olvassák majd ezeket a sorokat és kedvet kapnak, hogy csatlakozzanak a kórushoz. Mert nem szabad ezt a kincset elveszni hagyni!” ( Tóth Imréné, Marika)