Legfrissebb lapszám

Programok

Felhívások – Hírek

A Solymári Hírmondó 2019. decemberi száma

FacebookTwitterGoogle+Share

Az Asszonykórus 45 éves jubileumáról emlékeznek a kórustagok

A vonatkozó cikket a Solymári Hírmondó 2019. decemberi számában olvashatják.

„22 éve vagyok az Asszonykórus tagja. Sok éneket már ismertem, mert mindig szerettem énekelni. Szívesen járok a próbákra. Az évek alatt sok helyen jártunk az országban, és külföldön is, de nekem az egyik legszebb fellépés a karácsonyi koncert a solymári templomban.” (Blum Jánosné, Emi néni)

„Gréti néni hívó szavára 1994 húsvétján tízen, a régi karénekesek csatlakoztunk az Asszonykórushoz. Áhítattal hallgattuk, ahogy a régiek tagok kotta és szöveg nélkül, magabiztosan énekeltek. Én Zwickl Midi néni mellett ültem, nagyon sokat tanultam tőle. Mindig nagy izgalom és öröm anyáink népviseletét összekészíteni, és ebben a viseletben színpadra lépni.” (Radnai Erzsi)

„Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor édesanyám 5-6 évesen már elvitt málnát, ribizlit szedni, és közben sokat énekelt, ahogy téli estéken a szomszédok, rokonok is a kukoricafosztás, babválogatás közben. Édesanyánk most 92 éves, de a kórus által énekelt összes dalt ismeri, és mindegyikhez külön történetet is tud. Fontos számomra, hogy a fellépéseken az ő féltve őrzött kötényeit, szoknyáit viselhetem. Nagyon remélem, hogy gyerekeink, unokáink is továbbviszik ezt a szép solymári hagyományt.” (Dauner Henrikné, Juli)

„Az Asszonykórus lelkes csapatához 20 évvel ezelőtt csatlakoztam. Jó döntés volt. A csodálatos dalok éneklése, a sikeres fellépések, szép kirándulások élményei mind felejthetetlen emlékek. Gyorsan elrepült a 20 év.” (Bőthe Gézáné, Erzsike)

„20 évvel ezelőtt nagy megtiszteltetés ért engem és négy osztálytársamat, amikor Gréti néni hívott énekelni az Asszonykórusba. Kedves emlékem, hogy a próbákat Szt. Cecília himnuszának éneklésével kezdtük, aki az egyházi zene védőszentje. Ezzel már az első percekben sikerült ráhangolódnunk a próbák hangulatára. »Kihez az Úr elküldé angyalát, Hirdesse nékünk Cecíliát. Jó példa ő, szívderítő, Mennyország kertjében nyílt rózsatő«.” (Tallérné, Bori)

„Már 20 éve vagyok tagja az Asszonykórusnak. Számomra az éneklés szórakozást és kikapcsolódást jelent. A próbákon és fellépéseken feltöltődöm, a szüleimtől is tanult szép solymári sváb és magyar dalok éneklése mindig a fiatalságomat idézi.” (Tarlós Mártonné, Marika)

„1986-ban csatlakoztam a kórushoz Gréti néni hívására. Elbűvölt az alapító tagok tiszta éneklése. A családomban mindenki énekelt, magam is kicsi gyerekkorom óta, majd később templomi, madrigál- és hagyományőrző kórusban. A közös éneklés mindig nagy élményt nyújtott.” (Milbichné Tallér Mária)

„11 éve énekelek az Asszonykórusban, ami komoly lelkierőt ad a mindennapokhoz. Sokat tanulok, fejlődöm, és büszke vagyok arra, hogy őseink dalait tovább énekelhetem.” (Tóthné, Magdi)

„Mindig is szerettem énekelni, és édesanyám – aki alapító tag volt – beszélt rá arra, hogy csatlakozzam a kórushoz. Az évek során nagyon megszerettem, és ha éneklem ezeket a régi dalokat, mindig úgy érzem, mintha a családom már rég elbúcsúzott tagjaival létrejönne egy kapocs, mintha ők hallgatnák. Sokszor elcsodálkozom a dalok bölcsességén, szép dallamvilágán, és felébred bennem a kíváncsiság, hogy ki, vagy kik voltak a dalok szerzői, hogy született meg hozzá a zenei aláfestés, hol énekelték először, és hogy tudott ilyen hosszú ideig fennmaradni. Sok szép élmény fűződik a kórushoz, és valahogy tenyerén hordoz minket a Jóisten, mert mindig kiváló karnagyokat sodort hozzánk az élet, akikkel jó volt énekelni, és szép sikereket értünk el. Szeretném, ha még sokáig fenn tudna maradni, és remélem, hogy jönnek új tagok, akiket ugyanúgy elvarázsolnak a solymári sváb énekek, mint engem.” (Marlokné Cservenyi Magdolna)

„Most októberben volt 20 éve, hogy ebben a kórusban énekelek. Előtte klasszikus kórusműveken nevelkedtem, különböző kórusokban középiskolás és egyetemista éveim alatt. Ahogy telnek az évek, egyre intenzívebben keressük a gyökereinket, mert ezek jelentik a szilárd alapot az életünkben. Nekem Solymár a gyerekkorom, ide tartozom, így fontosnak éreztem, hogy bár messzire sodort az élet hosszú időre, de megtanuljam azokat a dalokat, amelyeket gyerekként nagymamám, édesapám énekelt, és továbbadjam azokat gyerekeimnek, unokáimnak. Számomra gyönyörűség ezeket a dalokat énekelni, és boldogan nézem, ahogy Letícia unokám csillogó szemmel tanulgatja és énekeli velem a legszebb solymári énekeket. Beleszerettem a solymári viseletbe, a csodásan bevasalt szoknyákba és a pancsulokba. Gyűjtöm a régi képeket a viseletekről és megvarratom a legszebbeket. (Dr. Friedrich Katalin)

A vonatkozó cikket a Solymári Hírmondó 2019. decemberi számában olvashatják.

„22 éve vagyok az Asszonykórus tagja. Sok éneket már ismertem, mert mindig szerettem énekelni. Szívesen járok a próbákra. Az évek alatt sok helyen jártunk az országban, és külföldön is, de nekem az egyik legszebb fellépés a karácsonyi koncert a solymári templomban.” (Blum Jánosné, Emi néni)

„Gréti néni hívó szavára 1994 húsvétján tízen, a régi karénekesek csatlakoztunk az Asszonykórushoz. Áhítattal hallgattuk, ahogy a régiek tagok kotta és szöveg nélkül, magabiztosan énekeltek. Én Zwickl Midi néni mellett ültem, nagyon sokat tanultam tőle. Mindig nagy izgalom és öröm anyáink népviseletét összekészíteni, és ebben a viseletben színpadra lépni.” (Radnai Erzsi)

„Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor édesanyám 5-6 évesen már elvitt málnát, ribizlit szedni, és közben sokat énekelt, ahogy téli estéken a szomszédok, rokonok is a kukoricafosztás, babválogatás közben. Édesanyánk most 92 éves, de a kórus által énekelt összes dalt ismeri, és mindegyikhez külön történetet is tud. Fontos számomra, hogy a fellépéseken az ő féltve őrzött kötényeit, szoknyáit viselhetem. Nagyon remélem, hogy gyerekeink, unokáink is továbbviszik ezt a szép solymári hagyományt.” (Dauner Henrikné, Juli)

„Az Asszonykórus lelkes csapatához 20 évvel ezelőtt csatlakoztam. Jó döntés volt. A csodálatos dalok éneklése, a sikeres fellépések, szép kirándulások élményei mind felejthetetlen emlékek. Gyorsan elrepült a 20 év.” (Bőthe Gézáné, Erzsike)

„20 évvel ezelőtt nagy megtiszteltetés ért engem és négy osztálytársamat, amikor Gréti néni hívott énekelni az Asszonykórusba. Kedves emlékem, hogy a próbákat Szt. Cecília himnuszának éneklésével kezdtük, aki az egyházi zene védőszentje. Ezzel már az első percekben sikerült ráhangolódnunk a próbák hangulatára. »Kihez az Úr elküldé angyalát, Hirdesse nékünk Cecíliát. Jó példa ő, szívderítő, Mennyország kertjében nyílt rózsatő«.” (Tallérné, Bori)

„Már 20 éve vagyok tagja az Asszonykórusnak. Számomra az éneklés szórakozást és kikapcsolódást jelent. A próbákon és fellépéseken feltöltődöm, a szüleimtől is tanult szép solymári sváb és magyar dalok éneklése mindig a fiatalságomat idézi.” (Tarlós Mártonné, Marika)

„1986-ban csatlakoztam a kórushoz Gréti néni hívására. Elbűvölt az alapító tagok tiszta éneklése. A családomban mindenki énekelt, magam is kicsi gyerekkorom óta, majd később templomi, madrigál- és hagyományőrző kórusban. A közös éneklés mindig nagy élményt nyújtott.” (Milbichné Tallér Mária)

„11 éve énekelek az Asszonykórusban, ami komoly lelkierőt ad a mindennapokhoz. Sokat tanulok, fejlődöm, és büszke vagyok arra, hogy őseink dalait tovább énekelhetem.” (Tóthné, Magdi)

„Mindig is szerettem énekelni, és édesanyám – aki alapító tag volt – beszélt rá arra, hogy csatlakozzam a kórushoz. Az évek során nagyon megszerettem, és ha éneklem ezeket a régi dalokat, mindig úgy érzem, mintha a családom már rég elbúcsúzott tagjaival létrejönne egy kapocs, mintha ők hallgatnák. Sokszor elcsodálkozom a dalok bölcsességén, szép dallamvilágán, és felébred bennem a kíváncsiság, hogy ki, vagy kik voltak a dalok szerzői, hogy született meg hozzá a zenei aláfestés, hol énekelték először, és hogy tudott ilyen hosszú ideig fennmaradni. Sok szép élmény fűződik a kórushoz, és valahogy tenyerén hordoz minket a Jóisten, mert mindig kiváló karnagyokat sodort hozzánk az élet, akikkel jó volt énekelni, és szép sikereket értünk el. Szeretném, ha még sokáig fenn tudna maradni, és remélem, hogy jönnek új tagok, akiket ugyanúgy elvarázsolnak a solymári sváb énekek, mint engem.” (Marlokné Cservenyi Magdolna)

„Most októberben volt 20 éve, hogy ebben a kórusban énekelek. Előtte klasszikus kórusműveken nevelkedtem, különböző kórusokban középiskolás és egyetemista éveim alatt. Ahogy telnek az évek, egyre intenzívebben keressük a gyökereinket, mert ezek jelentik a szilárd alapot az életünkben. Nekem Solymár a gyerekkorom, ide tartozom, így fontosnak éreztem, hogy bár messzire sodort az élet hosszú időre, de megtanuljam azokat a dalokat, amelyeket gyerekként nagymamám, édesapám énekelt, és továbbadjam azokat gyerekeimnek, unokáimnak. Számomra gyönyörűség ezeket a dalokat énekelni, és boldogan nézem, ahogy Letícia unokám csillogó szemmel tanulgatja és énekeli velem a legszebb solymári énekeket. Beleszerettem a solymári viseletbe, a csodásan bevasalt szoknyákba és a pancsulokba. Gyűjtöm a régi képeket a viseletekről és megvarratom a legszebbeket. (Dr. Friedrich Katalin)

„Édesanyám biztatására kezdtem a kórusba járni 1995-ben. Egyre fontosabbá vált számomra, hogy megtanuljam őseink dalait, hogy hozzájárulhassak ezen kincsek megőrzéséhez, a népviselet átörökítéséhez. Gyerekkoromban a nagymamám csak svábul beszélt hozzám, most a dalokon keresztül a nyelvvel is folyamatos a kapcsolatom. Részese lehettem még Gréti néni próbáinak, együtt énekelhettem néhány alapító taggal. Remek kórusvezetőink hozzátettek a személyiségem, éneklési készségem fejlődéséhez. A jelenlegi kórusvezetőnk varázslatos személyisége, szakmai hozzáértése és lelkesedése újabb lendületet adott a gyakorláshoz, fellépésekhez. Remélem, hogy sokan olvassák majd ezeket a sorokat és kedvet kapnak, hogy csatlakozzanak a kórushoz. Mert nem szabad ezt a kincset elveszni hagyni!” ( Tóth Imréné, Marika)

„Édesanyám biztatására kezdtem a kórusba járni 1995-ben. Egyre fontosabbá vált számomra, hogy megtanuljam őseink dalait, hogy hozzájárulhassak ezen kincsek megőrzéséhez, a népviselet átörökítéséhez. Gyerekkoromban a nagymamám csak svábul beszélt hozzám, most a dalokon keresztül a nyelvvel is folyamatos a kapcsolatom. Részese lehettem még Gréti néni próbáinak, együtt énekelhettem néhány alapító taggal. Remek kórusvezetőink hozzátettek a személyiségem, éneklési készségem fejlődéséhez. A jelenlegi kórusvezetőnk varázslatos személyisége, szakmai hozzáértése és lelkesedése újabb lendületet adott a gyakorláshoz, fellépésekhez. Remélem, hogy sokan olvassák majd ezeket a sorokat és kedvet kapnak, hogy csatlakozzanak a kórushoz. Mert nem szabad ezt a kincset elveszni hagyni!” ( Tóth Imréné, Marika)

FacebookTwitterGoogle+Share

Áldás, békesség

A solymári református közösség története

Vonatkozó cikk a Solymári Hírmondó 2019. decemberi számában

1941 – A népszámláláson 66 fő vallja magát reformátusnak Solymáron.

1946 – A kitelepítést követő betelepítések, valamint az úgynevezett B-listázások során számos református család költözik a községbe és a környező településekre. Pilisvörösváron, Pilisszentivánon, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Pilisborosjenőn, Ürömön és Solymáron számában megerősödik a református közösség.

1946. szeptember 29. – Megalakul a Piliskörnyéki Református Missziói Egyház (PRME), Pilisvörösvár központtal.

1946 – Margittai József, a PRME október 27-én kinevezett lelkésze jár át Solymárra istentiszteletet tartani.

1947 – Váncza János felajánlja saját lakását a solymári református gyülekezetnek istentisztelet tartására.

1949 – A közösség saját ingatlant kap imaház céljára a József Attila utca 52. szám alatt. A vályogépületben – mely korábban fodrászműhelyként is működött – rendezte be a solymári református közösség az első imaházát. Ez lett az úgynevezett „sártemplom”.

1984 – Szigeti László beosztott lelkészként Solymárra kerül.

1986. április 4. – Megkezdődik az új templom építése. Az építkezés alatt a gyülekezet istentiszteleteit id. és ifj. Tóth Kálmán félig kész házában – Solymár, József (Attila) utca 19. szám alatt – tartja.

1987 – Szigeti László önálló lelkipásztorként vezeti a gyülekezetet.

1987. április 6. – Megtartják az első istentiszteletet az újonnan épült templomban.

1988. január 1. – Megalakul a Solymári Református Missziós Egyházközség, kiválva a PRME-ből. A Missziós Egyházközség megválasztathatta saját vezető testületét – presbitériumát –, melynek tagjai Cellau Lajosné, Csorbai Károly, ifj. Darabos Lajos, Fekecs Imre, Fényes Balázs, Gigler Istvánné, Jóna Géza, Hege Sándor, Laudon László, dr. Miklóssy Béla Barna, Ratkay László, id. Tóth Kálmán, Szabó István és Veres Jánosné lettek. A jegyző Cirják Pál, a pótpresbiter Bognár János. A testület első vezetőjévé – gondnokává – Darabos Lajost választják.

1989. április 23. – a templom és a lelkészlakás ünnepélyes felszentelése

1990 – Fa haranglábat emelnek a templom mellé, melyben a Jeney Tibor hajdúszoboszlói iparművész mester által készített, réselt alumíniumharang lakik.

1993 – a parókia bővítése

1995. április 27. – Szigeti László halála

1996 – A közösség anyaegyházi státuszt kap.

1996 – Pásztor Antal választott lelkész lesz a közösség vezetője.

2013–2014 – felújítási munkálatok a templomban és a parókián

2017 – A haranglábat meggyengült statikai állapota miatt elbontják.

2018. március 22. – A templom mellett, a régi harangláb helyén ideiglenes harangláb kerül felállításra.

Beszolgáló lelkipásztorok:

Margittai (Nóbik) József (1946–1972)
Csuka Tamás (1972–1975)
Borsos István (1975–1976)
dr. Sütő István (1976–1979)
Riskó János (1979–1987)
Szigeti László (segédlelkész 1984–1986)

A gyülekezet gondnokai:

Váncza János (1947–1958)
Hajdú Kálmán
Orbán János
id. Darabos Lajos (1973–1994)
Szalacsi Sándor (1994–2004)
Végh Attila (2004–)

A gyülekezet lelkipásztorai:

Szigeti László (1987–1995)
Szigeti Miklós (1995–1996)
Pásztor Antal (1996–)

FacebookTwitterGoogle+Share

A Solymári Hírmondó 2019. novemberi száma

FacebookTwitterGoogle+Share

A Solymári Hírmondó 2019. októberi száma

FacebookTwitterGoogle+Share

A Solymári Hírmondó 2019. szeptemberi száma

FacebookTwitterGoogle+Share

Tisztelt Képviselő- és Polgármester-jelöltek!

A Solymári Hírmondó lehetőséget biztosít Önöknek az ingyenes bemutatkozásra a települési önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választások előtt. A bemutatkozások az októberi lapszámban jelennek meg, amely szeptember 30. és október 3. között kerül a solymári postaládákba.

A nyilvántartásba vett jelöltek szeptember 13-án, pénteken éjfélig küldhetik el fényképes bemutatkozásukat e-mailben a szerkesztoseg@solymarihirmondo.hu címre.

Települési és nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltek esetében:

A szövegek terjedelme: legfeljebb 620 karakter (szóközökkel együtt)

Kérjük, minden esetben tüntessék fel (a fenti karakterszámon felül) a jelölt nevét, körzetét és a jelölő szervezetet. A bemutatkozó szöveg nem sértheti mások személyiséghez fűződő jogait, nem bírálhat más személyeket, intézményeket, hatóságokat, pártokat, szervezeteket, kisebbségeket. Megjelenést kizárólag a jelöltek bemutatkozására, eddigi tevékenységük és programjuk ismertetésére biztosítunk.

Csak fényképpel együtt érkezett bemutatkozást közlünk. A fotót célszerű hivatásos fotóssal elkészíttetni. A fénykép feleljen meg az igazolványkép főbb elvárásainak (szemből fotózva, semleges világos háttér előtt).

  • Képarány: 1:1 (négyzetalakú)
  • Minimum képméret cm-ben: 4,5 x 4,5 cm
  • Minimum képméret pixelben: 300dpi, 531 x 531 pixel

A bemutatkozásokat körzetenként közöljük, azon belül ábécérendben.

Polgármesterjelöltek esetében:

A szövegek terjedelme: legfeljebb 1800 karakter (szóközökkel együtt). Fotó: 2:3 arányú állóképet várunk, minimum képméret: 6,1 x 9,2 cm, 710 x 1066 pixel (300 dpi).

A bemutatkozásokat ábécérendben közöljük.

A beérkezésről minden esetben visszaigazoló levelet küldünk. A határidő után érkezett bemutatkozásokat nem közöljük. Kérjük szíves együttműködésüket, hogy határidőre el tudjuk készíteni a lapszámot. Köszönettel:

Sólyom Ágnes
Solymári Hírmondó

Solymár, 2019. szeptember 5.

FacebookTwitterGoogle+Share

A Solymári Hírmondó 2019. augusztusi száma

FacebookTwitterGoogle+Share

A Solymári Hírmondó 2019. júniusi száma

FacebookTwitterGoogle+Share

A Solymári Hírmondó 2019. áprilisi száma

FacebookTwitterGoogle+Share