Az utóbbi években szilveszter közeledtével gyakran fellángol a sajtóban és a közösségi oldalakon is a vita: legyen-e tűzijáték, vagy ne? Felülmúlják-e a tűzijáték pozitívumait az utóbbi évek során egyre hangosabbá váló, a negatív hatásokra reagáló kritikus hangok?

Solymáron is egyre többször kerül elő ez a téma, mivel a nagyközség elhelyezkedése miatt jobban kidomborodnak a természeti környezetre kifejtett hatások. Ugyanakkor a tűzijátéknak több fajtája van, nem mindegy, melyikről beszélünk. Először is nézzük meg, mit fogalmaznak meg a pirotechnikai eszközök használatára vonatkozó  jogszabályok.

Mi számít tűzijátéknak?

A pirotechnikai eszközök négy legális fajtája van kereskedelmi forgalomban. Az 1. kategóriába (Cat1/F1) tartoznak azok a termékek, amelyeket már 14 éves kortól és egész évben lehet vásárolni és használni. Ezek elsősorban apró, földi effekteket tartalmazó, nagyon alacsony kockázattal járó pirotechnikai termékek, általában elhanyagolható zajszinttel, amiket akár beltéren is használhatunk. A 2. kategóriás (Cat2/F2) tűzijátékok csak 16 éves kortól, de szintén egész évben vásárolhatóak és használhatóak. Ezek közé tartozik majdnem a teljes amatőr paletta: rakéták, telepek (500 grammig), római gyertyák stb., vagyis az alacsony kockázattal járó pirotechnikai termékek, amelyek csak szabadban, behatárolt területeken használhatóak.

A 3. kategória (Cat3/F3) termékei azok a nagyobb kaliberű és méretű, közepes kockázattal járó, akár kisbombákat is tartalmazó telepek (1000 grammig), amelyek csak 18 éves kortól, és kizárólag szilveszterkor használhatóak. Úgymond ez a belépő szint a profi pirotechnikai kategóriába, így ezeket csak a szabadban, nagy nyílt területen lehet élesíteni, és a szilveszteri időszakon kívül csak hatósági bejelentés vagy engedély mellett szabad felhasználni. A 4. kategóriába (Cat4/F4) sorolt termékek professzionális tűzijátékok, magas kockázattal járó termékek, használni kizárólag pirotechnikai szakképesítéssel, hatósági engedély birtokában lehet őket.

Mikor és hol tűzijátékozhatunk?

A 173/2011. számú, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szabályozza a szilveszteri tűzijátékozás időtartamát is: ez december 31-én este 6 órától január 1-jén reggel 6 óráig tart: ebben az időszakban nem kell engedély az 1., 2. és 3. típusú tűzijátékok használatához. Ugyancsak ez a rendelet mondja ki, hogy magánszemély nem birtokolhat petárdát (83. § (1)), tehát a petárdázás nemcsak veszélyes, hanem illegális is.

Az időtartam, a fajták és a jogszabályok ismerete után lássuk a tűzijáték melletti és elleni érveket!

A buli tetőpontja

Mi mással lehetne megkoronázni egy újévi vagy szülinapi partit, mint egy tűzijátékkal? A hangulat a tetőfokára hág, ha van pár fellőhető rakéta a tarsolyunkban. Emeli az ünnep fényét, garantálja a jó hangulatot, kellemes emlékek kötődhetnek hozzá, amelyek egész életünkben elkísérhetnek.

Kulturális örökség

Az új év (akár a Gergely-naptár szerinti, akár a kínai holdújév) köszöntésének hosszú évek óta hagyományos eleme a tűzijáték. A magyar néphagyományban szokás volt az év első napján zajt csapni, hogy a betegségeket okozó ártó szellemeket elijesszék (erre szolgált a regölők csengős botja és kereplője), a kínaiak bambusznádakba töltött puskaport gyújtottak meg ugyanebből a célból. Az ókori görögök fegyverként vetették be az ellenséges hajók felgyújtására használt görögtüzet, ami idővel halálos fegyverből szórakoztatási elemmé avanzsált.

Hatása a vadállatokra

A tűzijáték okozta sokk hatására a vadon élő állatok elmenekülhetnek megszokott élőhelyükről: kirohanhatnak az úttestre, vagy váratlan helyeken bukkanhatnak fel, például kertekben vagy melléképületekben. A madarak a fejvesztett menekülésben olyan sebességgel repülhetnek neki a sötétben a fáknak, oszlopoknak, hogy azonnal elpusztulnak az ütközéstől. A tűzijátékok megzavarhatják a téli álmot alvó emlősöket, akik felébredvén nem jutnak táplálékhoz, ezért éhen pusztulnak.

Hatása a méhekre

Kozek Balázstól, aki a muzsikálás mellett méhészkedéssel is foglalkozik, a következőket tudtuk meg: „A méhek télen nem alszanak, hanem úgynevezett telelőfürtökben vészelik
át a hidegebb napokat. Ez egy kézilabda nagyságú gömb, amiben a méhek a kaptárban maradva, egymás mellé bújva megosztják egymással testhőjüket, és az elraktározott mézet eszik. Ám ezt a telelőfürtöt a legkisebb zaj is felbonthatja, ezért ha télen a méhész a kaptárak közé látogat, akkor a lehető legcsendesebben kell mozognia, nehogy felzavarja a rajt. Elég egy reccsenő ág, és a rémült méhek fürtje felbomlik, már nem melegítik egymást, megfagynak. A legtöbb méhész ugyan lakott területen kívül tartja a méheit, de akadnak városban élő méhrajok is, ezekre nézve nagy eséllyel halálos lehet a tűzijátékozás.”

Hatása a háziállatokra

A január első pár napja általában nem telik el olyan hír nélkül, amelyben kétségbeesett gazdik keresik a durrogástól megrémülő, otthonról elszökő kedvenceiket. Az Ürömi Állatotthon vezetője, Szűcsné M. Adrienn szerint tíz éve még sokkal rosszabb volt a helyzet, akkor húsznál is több kutyát szedtek össze az új év első napjaiban a környékről, idénre ez a szám ötre csökkent. A kutyatartóknak azt tanácsolja, hogy a tűzijátékozás idejére engedjék be a házba a kedvenceiket, húzzák el a függönyöket és hangosítsák fel a tévét, mert minél jobban kizárjuk a tűzijátékot a kutya érzékeiből, annál nyugodtabb marad az állat. Érzékenyebb idegrendszerű, ijedősebb kutyák esetében konzultáljunk állatorvossal a prevenciós lehetőségekről. Egy másik megkérdezett solymári kutyatulajdonos szerint az lenne a legjobb, ha az emberek betartanák a tűzijátékozási lehetőség időkereteit, és szilveszterkor este hat előtt nem durrogtatnának, hogy az esti séta nyugodtan teljen, és lehetősége legyen lemozgatni a kutyáit, mielőtt bezárja őket éjszakára a házba.

Hatása a nem neurotipikus emberekre

Az ugyan köztudott, hogy a kutyáknak és a macskáknak hétszer olyan éles a hallásuk, mint az embereknek, de azt már jóval kevesebben tudják, hogy az emberek között is van, aki sokkal intenzívebben hallja a hangokat, érzi a szagokat, ízeket, látja a színeket, fényeket. A jelenség neve szenzomotoros integrációs zavar – akik ezzel élnek, azoknak az átlagember számára normális mértékű zaj, fényhatás vagy testérzet elviselhetetlenül sok. A legtöbb autista és/vagy értelmi fogyatékos ember is él ezzel a zavarral. Tóth-Turgonyi Dóra, autizmus specifikus mentorszülő így mesél erről: „Ami neked komfortos, az nekik már fizikai fájdalommal járó üvöltés. Tehát sokuk számára fizikai fájdalmat, akár extrém fejfájást is okozhat a tűzijáték hangja, ami azonnal meltdownt, extrém esetben epilepsziás rohamot is kiválthat.”

Alternatív megoldások

Solymár földrajzi fekvése egészen kivételes: közvetlen szomszédságában található az Európa diplomás státuszú Szénás hegycsoport, illetve keletről, délről és nyugatról körbeveszik a Natura 2000 minősítésű természetvédelmi területek, a Kerek-hegy szinte teljes területe pedig a Budai Tájvédelmi Körzet védettsége alatt áll. Így – az előbb említett, vadvilágra való negatív befolyást figyelembe véve – egyre aktuálisabbá válik a solymáriak számára a tűzijátékkal ünneplés kérdése: lehessen- e Solymáron durrogtatni vagy sem? Mi lehet a megoldás, hogy a tűzijátékok szerelmesei és annak ellenzői is elégedettek legyenek?

Egyrészt köztes megoldásként ott a „hangtalan tűzijáték”. Egyre inkább elterjednek a lakossági pirotechnikai webshopokban a hagyományos F2-es besorolású tűzijátékok mellett az úgynevezett kutyabarát, avagy „No sound fireworks” termékek. Ezeknek a lényege, hogy minimális hanghatással lőhetőek fel, ami kevésbé zavarja a hangos durranásra érzékeny embereket és állatokat.

Másrészt ott a tatai példa, ahol ugyan betiltották a tűzijátékot, viszont kínáltak helyette alternatívát. A vizek városában található ugyanis az Öreg-tó, amely fontos pihenőhelye a vonuló madaraknak, és sok védett fajta is megpihen a Tata közepén található víztükrön. A szilveszteri tűzijátékozás hatására a madarak nagy része felriadt és elrepült, és csak napok, hetek múlva, sokkal kevesebb számban merészkedtek vissza. Azok az állatok, amelyek nem tértek vissza a tóra, a pihenés hiánya miatt nagy valószínűséggel elpusztultak. Épp ezért Tata város önkormányzata 2019 szilvesztere előtt rendeletbe foglalta, hogy november 1. és február 28. között az F1 kategóriánál nagyobb fény- és hanghatással járó pirotechnikai eszközöket tilos a városban használni. Helyette a civilek és az állatvédő szervezetek létrehoztak egy eseményt, a Csendes Szilveszter-túrát, amin a résztvevők a tűzijátékozás helyett a tó körül sétálva a pihenő madarakban gyönyörködhetnek, egy szakvezető segítségével pedig sok érdekes információt hallhattak a vadludakról és a többi védett madárról. A túra végén pezsgővel és pogácsával várt mindenkit a szervezőbrigád.

A rendelet már az első évben beváltotta a hozzá fűzött reményeket: „a tatai Öreg-tavon pihenő több ezer vízimadár túlnyomó többsége (mintegy 80 százaléka) kitartott a tó vizén” – írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) január másodikán.

Solymár önkormányzata, mielőtt döntene egy helyi szabályozásról, szeretné a lakosság véleményét kikérni, ezért azt kéri, hogy segítsék munkájukat az alábbi, tűzijáték-használatra vonatkozó kérdőív kitöltésével: _https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd2Lwddfu0Izke-wM1rg4ns43wvSHqqlM369PIxr4M81bSsqQ/viewform